Abo Art, avagy elveszve a pillanatban

Nem először hozok élménybeszámolót a blogra. Mindig nyomós okom van.

Életvezetési trénerként nagyon szeretem tesztelni azokat a helyeket, lehetőségeket, szakembereket, akik hozzájárulnak 1-1 kis darabbal, hogy egy élhetőbb világ részesei lehessünk. Fontosnak tartom, hogy átéljem, legyen tapasztalásom, saját élményem, hogy őszintén tudjak róluk mesélni, hitelesen tudjam ajánlani az ügyfeleimnek a megfelelő pillanatban.

Így volt ez Paksi Éva esetén is.

Először azért mentem Éva Kreatív Stúdiójába, hogy megtapasztaljam, hogy tényleg ki tud-e rántani a hétköznapok sodrásából, elmossa-e a napi kattogást, tud-e tölteni, építeni. Tud, mindent tud, sőt messze jóval többet. Éva türelme, elképesztő szakma iránti szenvedélye, elköteleződése, tanítási vágya minden alkalommal megállít és jól eső mosolyt csal az arcomra. Valami olyan megmagyarázhatatlan alkotói állapotba lehet nála kerülni, hogy nem tudok per pillanat jobb ránc- és léleksimogatót ajánlani neked. Be kell vallanom, hogy bizonyos értelemben függő lettem. Az első abo art nap után visszamentem Tiffany lámpát készíteni. Egy év elteltével, a múlt hétvégén egy újabb abo art nap hozott új színeket az életembe. Mesélek róla, hogy miért…

Éva stúdiója a belvárosban van egy nagyon impozáns, szép, régi ház legfelső emeletén. A műterem tájolása minden alkalommal rabul ejt, mert olyan fényeket, energiákat hoz a térbe, hogy itt még az is alkotó művész lesz, aki korábban két vonalat nem húzott egyetlen papírlapra sem.

Az abo art egy nagyon izgalmas és különleges művészet, amely egyszerre archaikus és modern.  A tanfolyam elején (újra) megismerkedtünk 56 különleges ausztrál szimbólummal, amelyet az őslakosok alkotásaikban gyakorta használnak. Azonnal ki is választottam az álom-idő szimbólumot és elhatároztam, hogy beépítem az aktuális remekművembe.

Éva megint mesélt az őslakosok életéről, szokásairól, lazítás képpen ausztráliai utazásairól fényképeket nézegettünk, teáztunk, beszélgettünk… de leginkább és legtöbbször mindenki az alkotásába mélyedt és csillogó szemekkel veszett el a pillanatban. Igen, kivétel nélkül mindenki mosolygott, erősen elmerült a saját alkotásában és észre sem vette, hogy milyen gyorsan rohannak az órák. Az akril festékek ezer féle szín-kavalkádja, a minták sokasága arra ösztönzött bennünket, hogy mindenki a saját egyénisége szerint alakítsa művét. Közben beszélgettünk, hogy ki hová fogja majd helyezni a lakásában, van-e már személy, aki esetleg megkaphatja vagy épp, hogy karácsonyig még mennyi alkotással teli nap fér bele, hogy mások is kapjanak a sorra születő csodákból. Éva mindannyiunkat szelíden terelgetett, technikákat mutatott, javaslatokat tett, bátorított és inspirált. A háttérben halk zene, pihenésképpen finom teák illata töltötte meg a műterem levegőjét.

Éva történetei nagyon megérintőek voltak. Egy éve már hallottam, de most is mosolyt csalt a szívembe, hogy  nekik is vannak ünnepeik, de nem névnapokat vagy születésnapokat ünnepelnek, hanem azt, amikor közülük valaki egy tudással több lesz. Van még mit tanulnunk itt, ebben a felgyorsult világban a minőségi létről, ugye?!

Mindenki másért érkezett erre a napra. Első fél órában még látszott a tekinteteken, hogy sokan elhozták az otthoni hangulatot, az esetleges kérdéseket, konfliktusokat. Ahogy haladtunk előre az időben, ahogy száradt a fekete alapfesték a vásznakon, úgy hagytuk magunk mögött a kinti világot és kezdtük tervezgetni a születendő műalkotásokat.

Ha van benned vágy, nyitottság, rendkívül jó szívvel ajánlom, hogy kanyarodj el Évához, bármilyen tanfolyamára. Nem fogod megbánni. Kiderül majd, hogy benned is több van, mint gondolnád. Biztos vagyok benne! Miért lehet jó ez az utazás? Ahogy Éva oldalán is ott van: “A cél önmagad!”

Éva weboldala

Éva facebook oldala

A nap felénél a csapat meglepetésben részesült. Éva nem sok mindent mesélt előre, csak annyit mondott, hogy inspiráló vendéget hívott. A megbeszélt időpontban meg is érkezett Ternyák Richárd. Magával hozott egy didzseridu-t, amivel olyan csodálatos zenét varázsolt a térbe, hogy mindenki pisszenés nélkül figyelte. Elmondta, hogy egészen különlegesen szólalt meg most a hangszer, ami valószínűleg annak a csodának volt köszönhető, amit az alkotó csapat érdeklődő figyelme generált. Ricsi játéktechnikája egészen megdöbbentő volt, mert ez az elsőre nem könnyen befogadható zene a mostani alkalommal mindenkinél “értő” fülekre talált. Élveztük a játékát, nehezen engedtük útjára. Hoztam is egy kis ízelítőt a játékából:

Ricsi és didzseridu:

Korábbi élményeimről itt olvashatsz:

Hogyan lehet meditálni egy Tiffany lámpa mellett?

Mindenkiben több van, mint gondolja!

Azt hiszem, hogy az ott töltött nap hosszú időre megint megajándékozott olyan energiákkal, amelyek az életem más területein is jótékony alkotó üzemmódra kapcsolnak. Olyan ez, mint egy lavina. Ha valaki egyszer megízleli, hogy szellemét, lelkét milyen csodálatos módon képes regenerálni, körbeölelni és áramlásba tenni… az nehezen mond le róla a későbbiekben. Az a jó, hogy nem is kell. Éva stúdiójának ajtaja mindig nyitva áll az újonc és a visszalátogató növendékek számára is.

Hálásan köszönöm Éva ismét ezt a szép napot. Örülök, hogy megálmodtad ezt a csodát, működteted a magad, és persze a mi legnagyobb örömünkre.

Az élet szép! Mondtam már?
————————–————————–——
Hegedüs Erika ©
Több van benned, mint gondolnád! ®

Comments

comments