Hányszor, de hányszor voltunk már úgy, na most már elég, történjen valami, amitől újra jó lesz minden. Amitől megkönnyebbülünk, amitől megváltozik a megrekedt helyzet, amitől “egycsapásra” azonnal újra jól érezzük magunkat. Hányszor is?
Aztán olykor történik valami, jön a gyors-segély, máskor pedig felületi kezeléssel megoldjuk a helyzetet. Van, hogy reggelre elmúlik, máskor meg visszük tovább a bennünk burjánzó feszültséget. Ismered ezt az állapotot?
Női magazinok sokasága épít erre a dologra. Minden újságban van egy TOP10 meg egy 5TUTI megoldás a boldogság felé rovat. Aztán mi motivációs trénerek is úgy vagyunk képződve, hogy zsigeri szinten mindennel elgondolkodtatásra akarunk ösztönözni, hogy végre áttörjük a falat, vége legyen az elakadásnak, lássuk a fényt az alagút végén, induljunk felfelé a gödörből. Coachok, trénerek, oktatók, tanfolyamok, előadások, guruk, újságok, könyvek, tréningek, “gyakori kérdések rovat” jó szándékkal ugyan, de megoldások tömkelegét zúdítják ránk. Miért is?
Azért, mert igény van rá. Soha ennyire nem voltunk kiéhezve a megoldásra. Nézd meg a TV-reklámokat, főleg mondjuk a gyógyszereseket. Fellebbentik a problémát, hogy azonosulni tudj vele… aztán AZONNAL megoldást kínálnak rá. Ha még nyitva van a gyógyszertár, akkor egyből a reklám után akarj indulni, de ha már késő este van, akkor az első utad másnap mindenképp oda vezessen. Működik, mi pedig így vagyunk már kondicionálva.
Elhisszük, hogy AZONNAL kell a megoldás.
Kell a tipp, amit ha beépítünk, akkor áttörés lesz. Akkor beindulnak a változások, és onnantól nincs megállás. Egy gyorssegély kell. Valaki mondja meg, hogy hogyan, miért, mikor, kivel. Aztán megnyugszunk és onnantól már minden jó lesz. Akkor már nem ficánkolunk, mert a helyünkön leszünk. Csak most kellene valami orvosság… a lelkünkre, kattogó elménkre, áldatlan állapotainkra.
Szinte halljuk, ahogy dübörög a belső hang, hogy mekkora hülyeség, mégis fogadkozunk, hogy csak ezt a mostani helyzetet oldjuk meg valahogy. Aztán… aztán mi lesz? Amikor átlendülünk, akkor sokszor el is felejtjük, hogy mit ígértünk. NEM BAJ! Komolyan mondom.
Nehéz lenne egy önismereti oldalon úgy befejezni egy írást, hogy ne legyen benne valami tanulság, magunkkal-vihető, kicsomagolható, valami beépíthető. Jogos. Akkor legyen. Valami gyors… tuti. Nem cinikusan mondom. Ma jöttem rá, ahogy a belső szabotőr dumálni kezdett, hogy gyorsan keressek valami tuti tippet, hogy megoldódjon valamelyik élethelyzetem. Aztán megálltam. A jó fenét.
De akkor mi van?
Ma legyen az a tuti tippünk, hogy nem kell mindenre tuti tippet keresni. Igen, lehet olykor baromira befáradni. Szinte érezhetjük úgy, hogy még egy “okos mondat” és kiolvasztja az a másik az agyunkat… és azzal sincs gond, ha egyszerűbb elmenni aludni és magunk mögött hagyni a napot, amit talán azért nem sikerült teljesen “kimaxolnunk”, mert a tuti megoldást kerestük hozzá. Van olyan, hogy csak benne kell lenni. Sőt mindegyik olyan. 😀 Csak persze van olyan, amiben “jó” lenni, másban meg kevésbé. Attól még a mi történetünk, és a görcsös tuti hajkurászása helyett még az is előfordulhat, hogy egy nyugodt kegyelmi pillanatban megleljük a megoldást. Mert az élet már csak ilyen….
Az élet szép! 
Mondtam már?
—————————————————————
Hegedüs Erika ©
Több van benned, mint gondolnád! ®