Home / életvezetés / NŐ vagyok, nem kő!

NŐ vagyok, nem kő!

Mindenkinek van véleménye, hogy milyen egy ideális nő. Legyen ilyen, de ne legyen olyan. Tudjon ezt, de nehogy már akarjon azt. Ebben a korban már nehogy, abban a korban már jó, hogy. Vajon létezik-e megfelelő, elérhető az ideális, kell-e keresni a középutat, amikor lehető legkevésbé vagyunk megosztóak és aránylag sokan kedvelnek, még ha olyan úgy sem lesz, hogy mindenki szeressen?

Hiába gondolják sokan, hogyha besimulnak a közízlés olvasztótégelyébe, akkor jobb lesz nekik és majd nagyobb elfogadásban lesz részük. Egy jó fenét. Mindig lesz irigy, hasonlítgató, gyarló és versengő. Mindig lesz olyan, aki jobban tudja, aki elítél, megítél, tanácsod ad, aki elvenne, vagy épp aki hozzáadna. Akár kérjük, akár nem.

Mostanában nagyon trendi lett, hogy férfiak mondják meg nekünk, hogy milyenek legyünk. Hogyan kommunikáljunk, miképp szeressünk jól, hogyan legyünk elfogadók, meg befogadók. Néha felszalad a szemöldököm, amikor azt látom, hogy pár tízezerért még el is mondják egy hétvégi tréningen, vagy tetszetős képre írt szövegben, hogy mi a titok, amit mi nők nem tudunk. Nők már régóta rájöttek, hogy jó üzlet megmondani a tutit olyanoknak, akik valami miatt kevesebbnek érzik magukat a megmondókhoz képest… de most itt vannak már a férfiak is. Megérzéseik vannak, talán itt-ott megéléseik, amelyek alapján tematikát állítanak össze, általánosítanak és ebből csomagokban igyekeznek átadni a receptet. Mert szerintük a férfi egyforma. Így a nőknek is egyformán kellene viselkedni, hogy az egyforma helyzetekre uniformizálva reagáljanak.

Mondd ezt, ha az van. Érezz így, ha úgy van. Lépj így, ha azt mondja, ne lépj, ha úgy gondolja… Ennyire egyszerű lenne?

A másik nagy igazság, ami már jól átgyúrta a jóléti társadalom kollektív tudatalattiját, hogy a mai nő túl erős lett. Vissza kellene mennie befogadó nőbe, hogy aztán visszaálljon az egyensúly, és férfi ismét erős, domináns, teremtő lény lehessen mellette. Legyél kisvirág, legyél gyenge, merj és tudj kérni, elfogadni, ne akarj mindent jobban tudni, ne légy követelőző, tudj várni, meg hinni, felejts el hisztizni, legyél belátó, megbocsátó és lehetőleg hazugságon nem átlátó. – harsogják a fanfárok minden fronton, csak győzzük befogadni.

Női titkok

Ha tehetjük, gyakran ülünk a barátnőimmel, napfényes teraszokon, illatos kávék felett. Beszélgetünk mindenről, ami bennünket érdekel. Hiába értjük egymást félszavakból, még így is simán elbeszélünk egymás mellett. Mi nők. Mást jelent számunkra a kicsi, nagy, szűk vagy bő, sovány és kövér. Mást gondolunk a túl gyorsról, megint mást az idegőrlő lassúról. A siker sem jelentheti ugyanazt, és a kudarcokról is teljesen más kép él bennünk. Na, és? Attól még figyelünk egymásra, szeretjük egymást, akarjuk érteni egymást, de leginkább csak megértjük egymást. És ez bőven elég. Pontosan tudjuk, hogy mindannyiunkban nagyon más világ él. És ez rendben van így.

Fullaszt a dobozolás

Múltkor ült nálam egy legalább 30 kilót pluszban magán cipelő hölgy. Coachingra jött, de üzleti vállalkozásának márkaépítésén dolgoztunk, mivel semmi baja nem volt magával. Valószínűleg simán egy életmód tanácsadó 20 oldalas anyagot összeállítana neki, hogy mit csináljon másképp, mégis ragyogott a szeme. 20 éve él a társával, aki még a mai napig szerelmesen néz rá, ahogy a gyerekei számára is a világ legjobb édesanyja. Megy előre, álmodik, teremt, alkot, szeret, él. Azt mondta, hogy fullasztó a dobozolás, amikor meg akarják mondani, hogy mi a baj vele, miközben Ő sosem szorong és nem érzi kisebbnek (nagyobbnak), kevesebbnek magát.

Harmincas, bababőrű, rendkívül tehetséges ügyfelem gyakran ír két találkozás között. Megosztja velem, hogy mit írt az internetes társkeresőn a férfinek, aki tetszik neki. Vajon szabad-e ilyet írnia, jól tette-e. Fürkészem zavart tekintetét, ökölbe szorított kezét, amikor erről beszélgetni kezdünk utólag. Miért érzed úgy, hogy ezt vagy azt nem írhatod le? – kérdezem. Fogalma sincs. A sorozatos kudarcok már elhitették vele, hogy létezik ideális kommunikáció, megfelelő szórend, behatárolt témák, amelyek mentén mozogva majd sikeres lesz és leginkább szerencsés a másik nemmel kapcsolatban. Amikor azt firtatom, hogy ki mondta neki, hogy létezik bevált módszer, egyetlen jó szó, amit ha nem használ, akkor örökre lemarad – nem találja a választ. Igazából fullasztja a dobozolás, mégsem mászik ki belőle önként.

Az elmúlt 10 évben, amióta emberekkel foglalkozom, gyűjtöm a történeteket. Sok-sok téma köré csoportosultak a felismeréseim. Ma azokat szedtem csokorba, amitől fullasztó, ha dobozolnak bennünket, Nőket.

Fontos lenne megérteni, hogy nincs megfelelő út! Nincs ideális modell. Sehol sincs tuti, ami mindenkinek beválna. Azzal sincs gond, hogy nem vagyunk egyformák – maximum nehezebb bennünket tematizált fiókokba bepasszírozni. Mert a nő, nem kő! Maximum annyi a hasonlóság, ha bennünket is bedobnak jelképesen egy tóba, mi is hullámokat gerjesztünk.

Sokat kaptam azoktól a Nőktől, akik életük egy-egy időszakában a bizalmukba fogadtak. Jöjjön a lista, a teljesség igénye nélkül:

  • Szülhet nő 50 körül, ha fejben és testben rendben van. De lehet jó anya az is, aki 20 alatt merészel szülni, nulla élettapasztalattal. A korunk csak egy szám, a lelki-, szellemi érettségről nem sok mindent árul el.
  • Nem kell mindenkinek kilépnie a munkahelyéről. Adhat örömet a karrierépítés, ha valaki jól viseli a multis világ szabályait. Viszont ha túl sok a lemondás, nyomokban már jelentkeznek fásultsági tünetek, nem árt figyelni az egyensúly megteremtésének fontosságára.
  • Nem női szeszély, létezik többszöri kiégés és támogatni kell azt a nőt, aki érez magában erőt, önbizalmat, hogy régi, dédelgetett vágyát megvalósítsa és ebből meg is éljen. Kell az idő, amíg megtalálja újra önmagát és a türelem fontos alap egy ilyen folyamatban.
  • A mobbing nem nagyvárosi legenda. Ha egy nő rendszeresen arról mesél, hogy zaklatják, megalázzák vagy épp kiközösítik a munkahelyén, akkor panaszkodása nem üres fecsegés. A segélykiáltást komolyan kell venni. De azt is fontos felismerni, ha valaki tudattalanul a mártír szerepébe ragad gyerekkori mintái miatt. A mártír játszmát addig lehet játszani, amíg van hozzá szereplő, aki asszisztál hozzá.
  • Semmi garancia nincs arra, ha a férfi pont 8 centivel magasabb és 2 évvel idősebb a nőnél, akkor tartós lesz a boldogság. Viszont attól, hogy egy fejjel alacsonyabb társsal sétál egy nő kézen fogva az utcán, még nem vicces szerencsétlen.
  • Lehet férfi 25 évesen érettebb, mint a negyvenes társai, és adhat nagyobb biztonságot a nőnek, mint azt a korcsoportja más tagjai tennék.
  • Vállalkozhat nő egy, két, sok gyerek mellől úgy, hogy nem feltétlenül sérül a család. Sőt az sincs kőbe vésve, hogy kiheréli a férfit, ha véletlenül jobban kezd el keresni.
  • Lehet nő boldog egy 20 évvel idősebb vagy gazdag férfi mellett, nem jelenti azt automatikusan, hogy apakomplexusa van, vagy számító. Ha döntését mégsem kíséri tartós boldogság, talán túl sok lemondással jár a választott út, akkor mégiscsak oda kell állni a tükör elé egy rapportra.
  • Találhat a nő számára ideális társat válás után, sőt még akkor is, ha több gyerekkel marad egyedül.
  • Csináltathat nő magának szilikon melleket, attól még nem lesz feltétlenül közönséges, ribanc. Az esetek többségében olyan jól is sikerül, hogy leginkább senki meg sem mondja. Ha a belső képe ezt diktálja, akkor hozhat ilyen döntést, de nagyon fontos lenne észlelni azt az öngerjesztő folyamatot, amikor soha, semmi sem lesz már elég.
  • Találhatja magát egy szerelmi háromszögben, ami adhat izgalmat, önbizalmat vagy reményt, de ha évekig, évtizedekig képes berendezkedni erre a létformára, akkor egy kérdést megérne, hogy van-e oka, amiért nem tud/akar magának ennél építőbb kapcsolódást megengedni.
  • Öltözhet bárki úgy, ahogy jól esik neki. Csak azért, mert nem követi az 5 perce kijött trendeket, még nem maradi. Viszont ha az öltözködésében van bármilyen tudatosság, amivel egy belső kétségbeesést próbál palástolni, akkor azt nem árt feltérképezni.
  • Érkezhet meg nő abba az állapotba, amikor végérvényesen felismeri, hogy a saját neméhez vonzódik. Attól még, hogy a családja minden fronton ellenáll, nem fogja másképp gondolni magát. Menekülés helyett a legjobb az odafordulás, hogy a téma ne legyen szőnyeg alá rejtve, mint minden más tabuval kapcsolatban.
  • Elmaradhat nő menstruációja stressz vagy belső önértékelési problémák miatt. Mégsem jelenti azt, hogy korán kezdett klimaxolni. Ráadásul érkezhet az életébe olyan férfi, akitől mindez egy pillanat alatt megváltozik.
  • Fájhat valóban a nő feje, nem feltétlenül csak azért, mert nincs kedve szexelni. Viszont van olyan férfi, aki nem veszi észre, hogy a nő folyamatos fejfájása lehet menekülés, aminek valóban lehet Ő is akár az oka.
  • Maradhat együtt nő egy férfivel, mert ad annyit, hogy nincs baj fele, hogy sosem élvezett el vele. Ez a tény mégis pont elég ahhoz, hogy megvizsgálja önértékelését, hogy nem akar-e másképp lenni ebben (avagy akár egy másik)  szituációban.
  • Elfogadható, ha a nő az otthon töltött hosszú babás évek után nem akar semmit. Egyszerűen boldog attól, hogy csinálja látszólag a semmit. Egészen addig, amíg nem lesz kíváncsi, hogy van-e benne még bármennyi tartalék, ami arra vár, hogy többet hozzon ki önmagából és saját magára is rácsodálkozzon.
  • Mondhat nő le gyerekről, mert ügye van, feladata. Ha biztos benne, hogy nem lesz később bűntudata, irdatlan megbánása, akkor senki sem bírálhatja azért, hogy szíve minden szeretetét valami fontos, vagy nemes ügyért áldozza.
  • Adhat a sors olyan betegségeket, amelyek miatt egy nő átértékelni kényszerül teljes önvalóját. Senkinek sincs joga kívülről elítélni vagy partvonalra tenni, amíg nem töltött legalább egy napot a másik “cipőjében”.
  • Választhat egy nő erős sminket, extrém ruhát, feltűnő kiegészítőket, polgárpukkasztó frizurákat, hivalkodó tetoválásokat, ha ettől érzi önkifejezését teljesnek. Mégis ha átsuhan gondolatai között, hogy elnyom, menekül, kompenzál, akkor csodálatos változások közepette találhatja meg magát egy szakemberrel közös önismereti utazásban.
  • Tölthet a nő napokat, heteket zsíros hajjal, igénytelen, előnytelen ruhában, ha számára fontosabb a belső világa. Viszont ha egy idő után csak ez lesz fontos, akkor érdemes megkeresni a kibillenés okát és törekedni a belső-külső egyensúly ismételt megteremtésére.
  • Ha egy nőnek kiveszik a méhét egy erőt próbáló betegség során, attól még produkálhat minden hónapban menstruációs görcsöket, még akkor is, ha orvosa szerint nem lehetséges.
  • Azért, mert egy nőnek éveken keresztül minden hónapban elmondja az orvosa, hogy már öreg, öregszik a méhe, nem alkalmas arra, hogy gyere legyen, még simán dönthet úgy a természet, hogy megajándékozza Őt egy váratlan csodával… még akkor is, ha orvosai szerint ez fizikai képtelenség.
  • De, de! Élhet valaki 60 évet együtt a társával a mai világban, de semmi garancia, hogy jobban csinálja, mint akinek jut 6×10 jó év mindig más társsal.
  • Azért mert egy nő épp egyedül van, még nem feltétlenül magányos! Nagyon sokat tanulhat, változhat ebben az időszakban, hogy ismét kész legyen egy szerelmi kapcsolódásra. Ha kezd bebetonozódni az egyedül töltött hónapok, évek alatt, akkor nem ördögtől való az ötlet, hogy megkapargassa, hogy vajon milyen félelmek akadályozzák a (vágyott?) kapcsolódástól.
  • Van, hogy egy nő nagyon nagy dolgokra hivatott és ehhez nem feltétlenül fér bele, hogy társa vagy gyermeke legyen. Ettől nem lesz sem több vagy kevesebb, sőt androgün sem, viszont valószínűleg nagyon sokat tehet sokak érdekében.
  • A depressziónak nincs oka, az egy mentális betegség. Nem lehet megjósolni, hogy milyen körülmények között talál meg bárkit és felesleges azt mondani, hogy szedje össze magát. Attól még nem lesz jobban! Házilag ezt nem lehet barkácsolni, pszichológus szakember segítségével kell kézen fogni!
  • Igen fűzhet valaki gyöngyöt és adhat neki örömet. Nem, ez nem automatikusan pótcselekvés, vagy semmivel sem rosszabb vagy jobb, mintha inkább helyette konditerembe járna, vagy épp tüntetni a Parlament elé. Viszont válhat pótcselekvéssé, ezért érdemes rendszeresen figyelni, hogy mit-miért csinálunk, van-e mögötte bármilyen önámítás.
  • Van, hogy egy nőt az tesz boldoggá, hogy erős hátországként támogatja a férfit, akinek ügye van. Viszont azon sem kell meglepődni, ha az út egy szakaszán máshogy gondolja és szeretne ő is kilépni a “fénybe”. Csak azért, mert egy ideig így volt jó, alakulhat úgy, hogy később már másképp lenne jó.
  • Előfordulhat, hogy a belső vetítővásznon egy csupa félelemmel teli sztorit vetít a gép és lehet jogos, még akkor is, ha mások szerint semmi oka nincs azokkal a félelmekkel hadakoznia.
  • Lehet így, meg pontosan az ellenkezője is. Sőt, lehet egyik sem, de egyszerre több is. Az élet, és benne női létünk már csak egy ilyen műfaj.

Talán jól mutatja, hogy bár sokkal egyszerűbb lenne 2-3 paraméter alapján sablonosan dobozolni bennünket, de talán mindannyiunkban közös, hogy nem szívesen maradunk egyetlen dobozban. A első, megfelelő pillanatban kimászunk belőle. Cserébe viszont talán annyit megígérhetünk, hogy ha elfogadják, hogy ennyire sok félék vagyunk, folyamatosan változó gondolatokkal, megélésekkel és érzésekkel, majd mi is igyekszünk lebontani azt az ősi hiedelmünket, hogy a férfiak, mind egyformák. 😀

Az élet szép! Mondtam már?
—————————————————————-
Hegedüs Erika ©
Több van benned, mint gondolnád! ®

Comments

comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Top