Ülünk egymás mellett, beszélgetünk erről-arról. Egyszerre csak Rád nézek és tisztán látom, hogy nem is erről akarsz mesélni.
- Mi bánt, mi fáj, mi foglalkoztat? - kérdezem.
Könnyek szöknek a szemedbe és lassan mesélni kezdesz. Ketten vagyunk, senki sem hallja, igazából senkit sem érdekel rajtunk kívül, hiszen mindenki el van foglalva a maga gondolatával, örömével, bánatával. (tovább…)
Tovább...
Tovább...